Kálvária Emlékhely - Szihalom

Kálvária Emlékhely bemutatása

A község északnyugati szélén, a Füzesabony - Mezőkövesd 3-as számú műút mellett, enyhe dombhajlatban, fák között található.

A szihalmi Kálvária nem csak történetével kelti fel az érdeklődést, hanem a hely szépsége, nyugalma is elvarázsolja a látogatót, képzőművészeknek ihletül szolgál/hat

Történetét leghűebben egy 1929-es kiadványban írják le:
„Van Szihalom községének az abonyi út mentén, jobboldalon egy kedves helyecskéje, amely gyönyörű fekvésével, ügyes befásításával díszére válik a községnek. Ezt a 14 stációval keresztútját jelképező kálváriát Schmidt János volt szihalmi kántor s egynéhány idevaló lelkes, vallásos lélek alkotta meg.

Ezen kálváriát nemcsak vallási, de lelkes hazafiúi érzés is alkotta meg. Az említett Schmidt János nagy magyar lévén, 1848-ban büszke volt hadnagyi rangjára. Egyik segédje följelentette főnökét, hogy egyik lova a szabadságharcból származik s hogy az öreg kántornál sok Kossuth bankó található. Ezen feljelentésre másnap két Bach-korszakbeli csendőr jelent meg a kántornál s nemcsak a gyanus lovat s a községben talált Kossuth-bankókat, hanem a kántort s egy Boda Pál nevezetű szihalomi lakost is rabláncra fűzve Mezőkövesdre, onnét Egerbe, majd Pestre börtönbe hurcolták.

A börtönben úgy Schmidt János kántor, mint társa Boda Pál, ígéretet tesznek, hogy ha az Isten kimenti őket a fogságból, Isten dicsőségére kálváriát fognak létesíteni. Kétévi raboskodás után otthonukba tértek. Boda Pálnak első dolga volt három keresztet kifaragni s azt a káptalan tulajdonát képező mai kálvária dombjára kitűzni. A kálvária létesítése sok akadályon ment keresztül.

A régiek buzgóságát mutatja, hogy mindegyik stációnak meg volt a maga gazdája, aki fölépítette, gondozta és fönntartotta, bár több éven keresztül gazdátlanok voltak, az elmúlt években mindet „örökbe fogadta” valaki, így helyreállításuk, felújításuk folyamatban van. A följegyzésekből látjuk a szent kereszt búcsúk alkalmával a szomszéd községekből igen sok búcsús jött a szihalmi kálváriára, hogy imádja az Úr Jézus keresztjét.

Barlangkápolna:
Dongaboltozatos üreg, épített oltárral, kovácsoltvas kapuval. Épült 1859-ben. Körben 14 késő klasszicista kőstáció, párkányos oromzatukon kőgolyók. Vasajtókkal zárható fülkéikben élénk színekkel átfestett, népi jellegű domborművek.
1929-ben Győrffy László 10 kg-os harangot adományozott a kálváriának, mert a meglévőt az I. világháborúban hadicélokra elvitték.